Pavitropana Ékadasi

A Pavitrá Ekádasi dicsőségét a Bhavisjottara Purána írja le az Úr Krisna és Maharadzsa Judhisthíra közötti beszélgetésben.

Egy alkalommal Maharadzsa Judhisthíra megkérdezte Krsnát:

- Ó, Madhuszúdana, Madhu démon megölője, mi a neve és miért olyan dicsőséges az az Ekádasi, amely július/augusztus hónapban a növekvő hold idejére esik? Kérlek, magyarázd ezt el nekem részletesen.

Az Úr Krsna így válaszolt:

- Ó, király! E szent Ekádasit Pavitrá Ekádasinak hívják. Most kérlek, hallgasd meg figyelmesen, amit elmondok erről az Ekádasiról, amely megsemmisíti a bűnös visszahatásokat. Aki meghallgatja ennek az Ekádasinak a dicsőségét, ugyanazt az eredményt kapja, mint aki elvégzett egy Vadzsapeja áldozatot.

Régesrégen, a Dvápara-juga kezdetén volt egy Mahidzsit nevű király, aki Máhismatípurí királyságban uralkodott. A királynak nem voltak fiai, és bármit is csinált, boldogtalan volt. Sem ebben, sem a következő életben nem boldog az a családos ember, akinek nincs fia. A király sok-sok éven át próbálkozott azzal, hogy fia legyen, de nem volt elég szerencsés ahhoz, hogy kapjon egy ékszerhez hasonló fiút, aki minden örömet megad neki. Egy napon a király belátta, mennyire szánalmas a helyzete. Összehívta valamennyi alattvalóját, akikkel úgy bánt, mintha a saját gyermekei lettek volna, és így szólt hozzájuk: 

- Ó, kedves alattvalóim, egész életemben soha nem követtem el bűnt, nem gyarapítottam a kincseimet törvénytelenül szerzett vagyonnal, nem fosztottam ki a bráhmanákat és a félisteneket, sőt, helyesen cselekedve hódítottam meg ezt a világot, és mindannyiótokat a gyermekemne tartottam. Soha nem haboztam kiszabni a méltó büntetést, még azokra sem, akik olyan kedvesek nekem, mint a testvérem és a rokonaim, és kellő tisztelettel voltam még az ellenségem iránt is, ha az kegyes és jámbor volt. Ó, bráhmanák! Annak ellenére, hogy ily módon jártam a vallás ösvényét, még sincs egy fiam se. Kérlek benneteket, gondolkodjatok el, mi lehet ennek az oka, és adjatok tanácsot.

Mahádzsit király e panaszos szavait hallva, a bráhmana tanácsadók meghányták-vetették a dolgot maguk között, és úgy döntöttek, hogy a király érdekében elvonulnak az erdőbe, és felkeresik a múltat, jelent és jövőt ismerő nagy bölcsek ásramáit. Miután beléptek az erdőbe és ide-oda vándoroltak, különböző nagy bölcs ásramájára bukkantak. Végül Lomása Munival találkoztak, aki komoly lemondásokat végzett. Teste lelki volt, boldogsággal teljes, és szigorúan betartotta a böjtölés fogadalmát. Uralkodott az érzékein, ismerte az örök vallásos elvek tudományát, valamint nagyon jártas volt a szentírásokban. Éppen olyan sokáig élt, mint Brahmá, hiszen a tündöklő szent az ő fia volt. Amikor Brahmá egy kalpája végetér, lehullt a testéről egy szőrszál (loma). Ezért nevezik Lomásának ezt a bölcset. A bölcs Lomasa ismerte a múltat, jelent és jövőt.

A király tanácsadói a nagy bölcstől elbűvölten felajánlották neki a hódolatukat, és alázattal szólították meg: 

- Ó, nagy bölcs! Nagy szerencsénk, hogy egy olyan nagy lélekkel találkoztunk, amilyen te vagy. - A bölcs Lomasa megkérdezte: 

- Kik vagytok? Miért jöttetek ide? Miért dicsértek engem ennyire? 

A bráhmanák így feleltek: 

- Ó, nagy bölcs! Azért jöttünk hozzád, hogy megoldd a problémánkat. Ó, Urunk! A királyunknak, Mahádzsitnak nincsenek fiai. Mi az ő alattvalói vagyunk, és a király úgy bánik velünk, mint a saját gyermekeivel. Nagyon fáj nekünk, hogy szomorúnak látjuk. Ó, bráhmanák legjobbja! Itt akarjuk végezni a szigorú lemondásokat. A király jószerencséje, hogy ma egy olyan nagy személyiséggel találkoztunk, amilyen te vagy. Bizonyos, hogy minden tökéletességet el lehet érni egy nagy személyiség társaságában. Kérünk, taníts bennünket, mondd el, hogyan lehet a királyunknak egy fia.

Miután a bölcs Lomasa meghallgatta őszinte imáikat, egy pillanatra mély meditációba merült, és azonnal látta Mahádzsit király előző életét. Ezután elmondta, hogy a király az előző életében szegény vaisja, vagyis kereskedő volt. Egyszer bűnt követett el. Faluról falura utazgatott üzleti ügyekben, és egyszer nagyon erőt vett rajta a szomjúság. Dvádasi volt és délidő, július havában. Hamarosan talált egy szépséges tavat, és elhatározta, hogy iszik a vizéből. Éppen akkor érkezett oda egy tehén is az újszülött borjával, hogy vizet igyon. Amint a tehén inni kezdett a tóból, a kereskedő azonnal elzavarta, és maga kezdett inni. Mivel a szomjas tehenet elkergette, a kereskedő bűnt követett el. Ezért nem lehet most fia, bár jámborsága révén most Mahádzsit királyként született meg.

A nagy bölcs e szavait hallva a király tanácsadói így szóltak:

- Ó, nagy bölcs! A Puránák azt mondják, hogy a jámborság hatása minden bűnös visszahatást eltöröl. Ezért arra kérünk, mondd el nekünk, hogyan semmisül meg a király valamennyi bűnös visszahatása, és hogyan kaphat egy fiat.

Lomasa, a nagy bölcs így válaszolt: 

- Van egy híres, kedvező Ekádasi, amelyet Pavitrá Ekádasi néven ismernek, és ez július/augusztus hónapban a növekvő hold idejére esik. Nektek és királyotoknak meg kell tartanotok ezt az Ekádasit, a megfelelő módon. Ezután át kell adnotok a királyotoknak minden jámborságot, amit ennek az Ekádasinak a megtartásával szereztetek. Ha követitek az utasításomat, a király bizonyosan abban az áldásban részesül, hogy lesz egy fia.

A király valamennyi tanácsadója boldog és elégedett lett, amint meghallották e szavakat a bölcs Lomasától. Felajánlották neki a hódolatukat, és hazatértek. Ezután találkoztak Mahádzsit királlyal, és részletesen elmondták neki, amit a nagy bölcstől hallottak.

Ezután, amikor a kellő idő eljött, a király tanácsadói megemlékeztek a bölcs tanácsáról, és a királlyal együtt megfelelő módon megtartották a Pavitrá Ekádasi fogadalmát. Dvádasi napján minden megszerzett jámborságukat átadták a királynak, ahogyan a bölcs javasolta. E jámborság erejénél fogva a királynő várandós lett, és az idők során szépséges fiat szült.

- Ó, Judhisthíra király! Aki megtartja ezt a szent Ekádasit, megszabadul bűnös visszahatásaitól, boldog lesz ebben az életében és a következőben. Aki ennek az Ekádasinak a dicsőségéről hall, ebben az életében attól lesz boldog, hogy van egy fia, és a következő életében visszatér az Istenséghez.