Sajaná Ékádasi

Sajaná Ékádasi

            A Sajaná, Devasajani vagy Padma Ekádasiról a Bhavisjottara Purána beszél az Úr Krsna és Judhisthíra Maharádzsa közötti beszélgetésben. Egy alkalommal Judhisthíra Maharádzsa  így szólt:

- Ó, Kesava! Mi a neve annak az Ekádasinak, amely június/július hónapban a növekvő hold idejére esik? Melyik istenséget kell imádni ezen a szent napon, mik a szabályok és az előírások ennek az Ekádasinak a megtartásához? Kérlek, magyarázd el nekem ezeket a részleteket. - Az Úr Krsna így válaszolt: 

- Ó, világ fenntartója! Sri Nárada Muni már feltette ezt a kérdést az Úr Brahmának. Most kérlek, hallgasd meg tőlem azt a csodálatos történetet, amelyet az Úr Brahmá mesélt el válaszul Nárada Muninak.   

  Egyszer a nagy szónok és legjobb bölcs, Nárada így szólt az Úr Brahmához:

- Ó, apám! Mi a neve annak az Ekádasinak, amely június/július hónapban a növekvő hold idejére esik? Kegyeskedj elmagyarázni, hogyan kell megtartanom ezt az Ekádasit, hogy a Legfelsőbb Úr Visnunak örömet szerezzen. - Az Úr Brahmá így válaszolt: 

- Nincs más fogadalom ebben az anyagi világban, amely annyira szent volna, mint az Ekádasi fogadalma. Körültekintően meg kell tartani az Ekádasi-fogadalmat, hogy valamennyi bűnös visszahatás megsemmisüljön. Biztosan a pokolra jut az a személy, aki nem tartja meg az Ekádasit ebben a világban. A június/július hónap növekvő holdjának idejére eső Ekádasit Devsajáni vagy Padmá Ekádasinak hívják. Ezt az Ekádasit kell megtartanod, hogy örömet szerezz a Legfelsőbb Úr Hrsíkesának.

        A Purána elmondja, hogy volt egy Mandata nevű szent császár, aki az egész világ felett uralkodott. A napisten dinasztiájában született, rendkívül hatalmas volt, és mindig az igazság bajnoka. Ez a király kegyesen és gyengéden bánt az alattvalóival, mintha azok a saját gyermekei lettek volna. E jámbor király birodalmában nem volt éhínség, szárazság, semmiféle betegség. Az összes alattvalója békésen, minden aggodalom nélkül élt, és nagyon gazdag volt. Nem volt olyan kincs a király kincseskamrájában, ami ne törvényesen került volna oda. Ilyen módon a király és alattvaló boldogan élték világukat.

         Sok-sok év után, a gondviselés és néhány bűnös tett miatt három egymásra következő éven át nem esett az eső a királyságban. Mivel nem volt étel, az emberek nagyon szenvedtek az éhségtől, tele voltak aggodalommal. Élelem hiányában nem lehetett bemutatni a különböző áldozatokat, valamint a Védákat sem tanulmányozták. Ekkor az összes alattvaló a király elé járult, és könyörögni kezdtek: 

- Ó, király! Kérünk, hallgasd meg a szavunkat, mely végső soron a javunkra válik. A szentírásokban a vizet így említik: 'Nara'. A Legfelsőbb Úr az 'ajanában' lakozik, ezért az egyik neve Nárájana. A Legfelsőbb Úr Visnu a felhők formájában mindent áthat. Egyedül Ő küldi az esőt. Az ehető magvak az esőből keletkeznek, és az élőlények magvakon élnek. Alattvalóid most éppen nagyon szenvednek, és megfogyatkozik a számuk, mivel nincs ennivalójuk. Ó, legjobb király! Kérlek, találj valamilyen orvosságot nyomorúságos helyzetünkre, állítsd vissza a békét és a jólétet közöttünk. - A király így válaszolt:

- Igaz az, amit mondtok. Az ehető magvakat Brahmannak tekintik. Mindent az ehető magvak tartanak fenn. Az egész világ minden élőlénye magvakon él. A Puránák és egyéb szentírások világosan megmondják, hogy a király bűnös tettei miatt ő maga és alattvalói is szenvednek. Bár a saját vizsgálódásommal és értelmemmel semmilyen hibámat nem látom, mégis azon leszek, hogy mindent megtegyek, ami alattvalóim javára szolgál.

         Miután Mandata király mindezt elmondta, összehívta nagyobb seregeit, felajánlotta a hódolatát Brahmának, majd behatolt az erdőbe. Módszeresen végiglátogatta a nagy bölcsek és aszkéták ottani ásramáit. Miközben a király így járta az erdőt, a gondviselés kegyéből találkozott a nagy bölccsel, Angirával, Brahmá fiával. A bölcs Angira éppen olyan ragyogó volt, mint Brahmá, és fényessége megvilágította mind a négy égtájat. Amint az érzékein uralkodó király meglátta őt, azonnal leszállt a kocsijáról, és tiszteletteljes hódolatát ajánlotta fel a bölcs lábainál. Ezután összetette a kezét, és imákat ajánlott fel. Viszonzásul a bölcs megáldotta a királyt.

         Ezután a bölcs megkérdezte tőle, hogy miért jött és hogy megy a sora a királyságának. A király így válaszolt: 

- Ó, Uram! A vallásos elvek szerint uralkodtam a királyságomban, de az utóbbi három évben mégsem esett az eső. Ezért az alattvalóim rendkívül szenvednek, én pedig nem tudtam megszüntetni az okát, hiszen nem tudom, hogy mi az. Ma eljöttem a te lótuszvirág lábaidhoz. Kegyeskedj megmondani nekem, hogyan élhetnének alattvalóim békében, hogyan érhetik el a jó szerencsét. - A bölcs Angira így válaszolt: 

- Ó, király! Ez a jelenlegi világkorszak, a Szatja-juga valamennyi közül a legjobb. Ebben a jugában az emberek a Legfelsőbb Brahmant imádják. A négy vallásos elv is megnyilvánul ebben a jugában. Senki másnak nem kell vezekléseket végeznie, kivéve a bráhmanáknak. Ennek ellenére egy súdra ezt teszi a te királyságodban. Törvényellenes magatartása miatt szenveded el a következményeket a szárazság formájában. Ezért próbáld megölni, és így békét és jólétet hozol a királyságodba. - A király így szólt:

- Ó, nagy bölcs, számomra lehetetlen, hogy megöljek egy ártatlan személyt, aki vezekléseket végez. Ezért arra kérlek, taníts nekem valami egyszerű megoldást. - Ezután a bölcs felelt:

- Ó, király, ha így van, akkor tartsd meg a Padmá vagy Devasajáni néven ismert szent Ekádasit, amely június/július hónapban a növekvő hold idejére esik. E fogadalom hatására biztosan lesz eső a királyságodban. Ez az Ekádasi megad minden jó szerencsét és tökéletességet. Minden akadályt megsemmisít a tökéletesség útján. Ó, király! Ezt az Ekádasit kell megtartanod, az alattvalóiddal együtt.

        Miután a király végighallgatta a nagy bölcs bíztató szavait, felajánlotta a hódolatát és visszatért a palotájába. Azután, Asádha vagy június/július havában a kellő módon megtartotta ezt a kedvező Padmá vagy Sajaná Ekádasit. Ennek hatására csak úgy ömlött az eső a királyságában. Nem volt többé vízhiány, hamarosan az egész világ megtelt ehető magvakkal, és a Legfelsőbb Úr Hrsíkesa kegyéből mindenki boldogan élt. Ezért mindenkinek az a kötelessége, hogy megtartsa ezt a szent Ekádasit, amely mindenkinek boldogságot és felszabadulást adományoz. Minden bűnös visszahatása megsemmisül annak, aki hallja és olvassa ennek az Ekádasinak a dicsőségét.

       Ezt az Ekádasit Visnu Sajani Ekádasi néven is ismerik. A bhakták különleges odaadással tartják meg ezt az Ekádasit, hogy örömet szerezzenek az Úr Visnunak. Nem törekszenek sem anyagi élvezetekre, sem felszabadulásra, inkább azért imádkoznak, hogy tiszta odaadó szolgálatot végezhessenek az Úrnak. Ezzel az Ekádasival kezdődik a Csaturmaszja híres fogadalma. A bhakták azzal tartják meg a Csaturmaszja-fogadalmat, hogy az Úr kedvteléseit hallgatják és éneklik négy hónapon keresztül, azzal a nappal kezdve, amelyen az Úr Hari lefekszik, egészen addig a napig, amelyen felébred.

      Judhisthíra Maharadzsa így szólt az Úr Krsnához:

- Ó, Krsna! Kérlek, mondd el nekem, hogyan kell megtartani ezt a Sri Visnu Sajaná Vratát vagy Csaturmaszja-vratát. - Az Úr Krsna így válaszolt: 

- Ó, király! Amikor a Nap a Rák jegyében tartózkodik, akkor Sri Madhuszúdana, az egész világegyetem Ura aludni tér, és amikor a Nap átmegy a Mérleg jegyébe, az Úr felébred. A Csaturmaszja-fogadalom Sajaná Ekádasi napján kezdődik. Ó, Judhisthíra király! Fürdés után az Úr Visnut sárga ruhába kell öltöztetni. Ezután ágyat kell készíteni, le kell teríteni fehér lepellel, és le kell fektetni az Urat. Ezelőtt a képzett bráhmanáknak meg kell fürdetniük az öt hozzávalóval, amelyek a joghurt, tej, ghí, méz és cukor. Ezután le kell törölni az Úr testét egy kendővel, és be kell kenni illatos szantálpéppel. Ezután füstölő, ghí mécses és virágok felajánlásával, odaadássa kell imádni az Urat.

         A Csaturmaszja-fogadalom betartását el lehet kezdeni akár az Ekádasi, akár a Dvádasi, Púrnimá, Astami vagy Szankranti napján (amikor a Nap a Rák jegyébe lép). A Csaturmaszja-fogadalom azon a Dvádasi napon ér véget, amely az Utthána Ekádasi utáni napra esik, Kártika havában. Az a személy, aki az Úr Hariról megemlékezve tartja meg a Csaturmaszja-fogadalmat, napként ragyogó repülőgépen tér vissza az Úr Visnu hajlékába. Hét életen át kimeríthetetlen boldogságot kap az, aki kitakarítja a templomot és udvarát, virágokkal és kúszónövényekkel díszíti, valamint legjobb képessége szerint megvendégeli a bráhmanákat a fogadalom végén. Aki a fogadalom alatt ghí mécseseket ajánl fel az Úrnak, szerencsés és gazdag lesz. Aki három különböző időpontban - reggel, délben és este - 108-szor elmondja a Gajatri mantrát, annak nem kell többé bűnös tetteket elkövetnie. Nagy örömet lel az Úr Vjászadeva az ilyen személyben, aki visszatér Visnu hajlékába. Aki a fogadalom végén 28 vagy 108 edény szezámmagot ajánlj fel az intelligens bráhmanáknak, az megszabadul a teste, elméje és beszéde által felhalmozott bűnös visszahatásoktól. Minden betegségtől megszabadul, és értelmes gyermekei lesznek

          Annak, aki az odaadó szolgálatot gyakorolja, nem szabad ágyban aludnia abban a négy hónapban, amely alatt az Úr Dzsanárdana pihen. Csaturmaszja alatt tilos a nemi élet, kivéve a havi vérzés napjait. Ezt a fogadalmat böjttel kell megtartani - ez lehet csak vacsora, napi egyszeri étkezés, vagy az, hogy valaki csak azt eszi meg, ami jön, anélkül, hogy kérné. Aki Csaturmaszja alatt az Úr Visnu előtt énekel és imádkozik, a Gandharvák bolygójára kerül. Aki felhagy a gúr (nádcukor, szörp vagy szirup formájában) vagy juggery (a kókuszpálma nedvéből nyert cukor) élvezetével, fiúk és fiúunokák áldásában részesül. Az olaj elhagyásával széppé válik és elpusztulnak az ellenségei. Ha a keserű, csípős, savanyú, édes és sós ételek ízéről mond le, csúnyaságán és testszagán diadalmaskodik. A mennyei bolygókra jutnak és Vidjádharákká válnak azok, akik felhagynak a virágok élvezetével. Minden betegsége elmúlik annak, aki nem rág többé bételdiót. Ha valaki a puszta padlóról eszik, eléri Indra mennyei hajlékát. Ha a tej és joghurt élvezetéről mond le Krisna kedvéért, Goloka legfelsőbb hajlékába jut. Az, aki nem vágja le a körmeit és nem borotválja le a fejét, annyira szerencsés lesz, hogy megérintheti az Úr Visnu lótuszvirág lábait. Hattyúvonta repülőgépen tér vissza az Úr hajlékába az, aki körüljárja az Úr templomát.