Bevezetés

            „Ha valaki Ekádasin böjtöl, elégetem valamennyi bűnét, és megajándékozom transzcendentális hajlékommal. Bizony, az Ekádasi a legérdemdúsabb nap mindenféle bűn megsemmisítésére, és azért jelent meg, hogy mindenkinek hasznára váljon." (Az Úr Krisna Ardzsunához, 1. fejezet)

            Ahogyan az Úr Krisna, az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondja a Bhagavad-gítában (15.7), az anyagi világban küszködő élőlények az Ő örök szikrái, a Felsőlélek szerves részei. Mivel a rész feladata természetesen az egész szolgálata, az élőlény természetes feladata is az, hogy az Úr Krsnát szolgálja. De ezt a feladatot mesterségesen eltakarja a tudatlanság, mivel az élőlény kapcsolatba került az anyagi természettel. Ahelyett, hogy Krsnát szolgálná,a testével és az elméjével azonosul, és megpróbál uralkodni Krsna anyagi energiája felett. Ez a hamis egoként vagy az anyaggal való hamis azonosulásként ismert szennyeződés minden szenvedés forrása a lélek számára. De ahogyan a szennyezett vizet is át lehet szűrni, le lehet párolni és vissza lehet hozni normál, tiszta állapotába, úgy a hamis egoval beszennyezett élőlény is megtisztulhat a Krsna-tudat transzcendentális folyamata révén. Ennek a folyamatnak az egyik fő része a böjt Ekádasin.

            Az Ekádasi a lemondás napja, amelyet rendszeresen megtartanak azok, akik szanátana-dharmát vagy Krsna-tudatot követik. Eka jelentése „egy", és dasi a dasa szó nőnemű alakja, amely „tizet" jelent. Ekádasi tehát minden hónap sötét illetve világos felének tizenegyedik napja. Ezeken a különleges napokon a bhakták tartózkodnak a magvaktól és a babtól; külön erőfeszítést tesznek, hogy odadó szolgálatot végezzenek az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, az Úr Sri Krsnának. Ahogyan Ő Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivédánta Szvámi Prabhupáda, az ISKCON alapító ácsárjája kijelenti a Bhagavad-gítá úgy ahogy van 9.14 verse magyarázatában: „Az odaadó szolgálatban vannak bizonyos cselekvések, amelyeket eltökélteknek neveznek, ilyen a böjtölés egyes napokon, például a hónap tizenegyedik napján, Ekádasin, és az Úr megjelenése napján."

            Az Ekádasi-böjt nemcsak a fejlett brahmacsáriknak és szannjásziknak való, nem is csak az özvegyeknek, ahogy azt egyes korlátolt gondolkodású emberek állították. Ezek a szent böjtnapok minden őszinte léleknek nagyon sokat segítenek abban, hogy már ebben az életükben megszabaduljanak a születéstől és a haláltól

            Az Ekádasi megízlelteti az igazi lemondást, és ezzel segít abban, hogy lemondjunk az anyagi világ illuzórikus érzékkielégítéséről. Ahogyan Srila Prabhupáda írja a Srímad Bhágavatam 3.27.22 verséhez fűzött magyarázatában: „A Krsna-tudatban a lemondás olyan szilárd, hogy semmilyen vonzó illúzió sem képes megrendíteni. Az embernek az odaadó szolgálatot teljes tapaszjában, lemondásban kell végeznie. Böjtölnie kell a két Ekádasi napon - a holdfogyatkozás és holdtölte utáni tizenegyedik napon - valamint az Úr Krsna, azÚr Ráma és Csaitanja Maháprabhu születésnapján."

            Ebben a világban az emberi lényeknek két csoportja van. Az egyik a lelkileg tudatosaké, akik a védikus szentírások szerint élnek, a másik csoportba tudatlan, materialista emberek tartoznak, akik nem így tesznek. De az Úr Krsna minden lelket elfogad a gyermekének. Mivel Ő a legkönyörületesebb, megalapította ebben a világban az olyan tisztító folyamatokat, mint az Ekádasi, hogy lelkileg mindenki felemelkedhessen. A meghódolt lelkek, Krsna bhaktái azért tartják ezt a böjtöt, hogy elnyerjék Krsna áldásait, kiszabaduljanak Mája béklyóiból, és visszatérjenek az Istenséghez, hogy örökké szolgálják Krsnát. A tudatlanok viszont felhasználhatják ezt a kedvező alkalmat arra, hogy anyagi előnyöket szerezzenek, amelyeket szintén Krsna nyújt. De végső soron még a materialisták is elérhetik a felszabadulást, ha állandóan megtartják az Ekádasi böjtöt. Ilyen nagy az Ekádasi hatalma.

            Ahhoz azonban, hogy az Ekádasi minden előnyét elnyerjük, be kell tartani az ebben a könyvben leírt szabályokat és előírásokat. Ha megfelelően követjük a szabályokat, és teljes Krsna-tudatban tartjuk meg az Ekádasit, az elesett lélek is felemelkedik eredeti, természetes helyzetébe, mint az Úr szerető szolgája. Ezért nevezik az Ekádasit „valamennyi alkalom közül a legjobbnak". Mindenkit felkérünk, hogy ízlelje meg egy Ekádasi böjt csodálatos gyümölcsét. A böjt napján ha lehet, kerüljük el a megerőltető fizikai munkát, és csak Krsnának végezzünk odaadó szolgálatot. Ezt erősíti meg Srila Prabhupáda 1971. július 9-i, Dzsaduráni dévínek írt levelében. Azt írja: „Miért csak huszonöt kört? Annyi kört kell énekelned, amennyit csak lehet. Az igazi Ekádasi azt jelenti, böjt, éneklés és semmi más. Amikor böjtölünk, könnyebben megy az éneklés. Függeszd fel minden más dolgodat Ekádasin, amennyire csak lehet, kivéve ha valóban sürgős."

            A Csaitanja-csaritámrta (Adi-lílá, 15.8-9) az Úr Csaitanja és anyja-Sacsí-déví közötti beszélgetésben magyarázza el az Ekádasi fontosságát: „Egy napon Sri Csaitanja Maháprabhu anyja lábaihoz borult, s arra kérte, ajándékozzon Neki valamit. Édesanyja így felelt: Kedves fiam, megadom Néked, amit csak kérsz! Az Úr ekkor így szólt: Kedves anyám, kérlek, ne egyél gabonát Ekádasi napján!" Srila Prabhupáda írja a magyarázatában: „Sri Csaitanja Maháprabhu már kora gyermekkorában bevezette azt a szokást, hogy Ekádasi napján böjtölni kell. Srila Dzsíva Goszvámi Bhakti-szandarbhájában találunk egy idézetet a Szkanda Puránából, amely arra figyelmeztet, hogy aki Ekádasin gabonát eszik, az anyja, apja, fivére es lelki tanítómestere gyilkosa lesz, és még ha fel is emelkedik egy Vaikuntha bolygóra, vissza fog esni. Visnunak mindent főznek Ekádasin, beleértve a szokásos gabonát és dhált is, de az előírások szerint egy vaisnavának még visnu-praszádamot sem szabad fogyasztania Ekádasin. Azt mondják, a vaisnava nem fogad el semmilyen ételt, amit nem ajánlottak fel előtte az Úr Visnunak, de Ekádasin még a Visnunak felajánlott mahá-praszádamhoz sem szabad nyúlnia. Az ilyen praszádamot el lehet tenni másnapra. Ekádasin minden gabona fogyasztása szigorúan tilos, és még az a gabona sem jelent kivételt, amit az Úr Visnunak ajánlottak fel.**

            Mind a nyugati, mind az ájurvédikus orvostudomány ajánlja a böjtöt az egészség fenntartása és javítása érdekében. Sőt, a modern biológusok és a régi bölcsek egyetértenek abban, hogy a böjt fizikailag és mentálisan is jobbá tesz. Ezért könnyen megérthetjük, hogy az Ekádasi böjt sok betegséget megelőz és gyógyít. Srila Prabhupáda azt mondja a Srimad Bhágavataml.17.38 verse magyarázatában: „Annak az országnak, amely gyökerestől ki akarta írtani a tömeges becstelenséget, a következő vallási szabályokat kell bevezetnie: 1. Havonta két vagy több kötelező böjtnapot kell tartani (lemondás). Ha gazdasági szempontból nézzük, akkor is hasznos, mert havonta két napi böjttel az állam több tonna élelmiszert takaríthat meg. Az emberek általános egészsége szempontjából

is áldásos ez a szokás."

            Ebben a könyvben az olvasó azt fogja látni, hogy egyesek, akik az Ekádasit

betartják, eljutnak a mennyei bolygókra. Ezt nem szabad tévesen úgy érteni, hogy ez az Ekádasi böjt végső célja. A könyvben szereplők közül sokan majdnem véletlenül tartják meg az Ekádasit; nem követnek semmilyen szabályt, és elmerülnek a tudatlanságban. Nem tudják, hogy éppen Ekádasit tartanak, és a szívük tele van anyagi vágyakkal. És mégis, ezek is elérik a céljaikat, meg azok is, akik az Ekádasit helyesen tartják meg. De a Krsna-tudatos bhakta, akinek nincsenek hátsó szándékai, vegyítetlen odaadást érik Isten iránt és az Ekádasit ebben a szellemben tartja meg, természetesen Goloká Vrndávanába, Krsna legfelsőbb lakhelyére jut. Bizony, az Ekádasi böjt nagyon sokat segít abban, hogy

tovább haladjunk az úton, vissza az Istenséghez, hogyan tartsuk meg az Ekádasit?

Általában a böjt azt jelenti, hogy ételtől és italtól teljesen tartózkodunk, bár még az ácamana és csaranámrta vizet (csak három cseppet) meg lehet inni. Ha ezt valaki lehetetlennek találja, csak egyszer, délután egyen valamit, amiben nincsenek magvak. Ez az étkezés - amit naktának vagy vacsorának neveznek - a következőkből állhat: föld alatt termett gyökerek (a cékla kivételével), gyümölcs, víz, tejtermékek, diófélék, cukor és főzelékek (kivéve gomba). Próbáljuk meg, hogy Ekádasin ne igyunk többször, mint egyszer, és ne vegyünk magunkhoz egynél többször ételt. Ahogyan az Úr Krsna mondja Ardzsunának e könyv első fejezetében, a teljes érdem azé, aki Ekádasin teljes böjtöt tart, míg az, aki csak vacsorázik, feleannyi érdemet szerez. Persze a Krsna-tudat mozgalomban minden bhakta számára a prédikálás a legfontosabb kötelesség, és ha a teljes Ekádasi böjt ezt a kötelességet akadályozza, akkor nem kell megtartani. De ha egy bhakta be tudja tartani a böjt összes szabályát, és mégis eleget tud tenni a vállalásainak,

akkor mindenképpen tegye meg.

            Mindkét esetben szigorúan el kell kerülnünk, hogy magvakat vagy hüvelyeseket együnk Ekádasin. El kell kerülnünk a következőket is: alvás nap közben, masszázs olajjal, nemi élet, bételdiók rágása, menstruáló nő, csandála, részeg, takács vagy mosóember megérintése, borotválkozás és evés harangfém evőeszközökkel. Ha már eszünk, a magvakon és a hüvelyeseken kívül a következőket kell kerülnünk: spenót, méz, padlizsán, evés valaki más házában, asafoetida és tengeri só. (Másféle só, például a sóbányából származó megengedett.) Gyógynövény-orvosságokat ezen a szent napon csak azok vehetnekbe, akik betegek.

            Bár jelenleg a védikus naptár Csaitra-hónappal (március-április) kezdődik, a régi időkben az új év MárgasirsávaL, vagy november-decemberrel indult. Ez nagyon kedvező hónap. Ahogyan az Úr Krsna mondja a Bhagavad-gítában (1Ó,.35), mászánám márga-sirsÓ 'ham: „Márgasirsa vagyok a hónapok között." Ezért az, aki most kezdi el az Ekádasi betartását, szokás szerint ebben a hónapban lát hozzá. Ha valaki teljesen képtelen böjtölni, komoly betegsége vagy élemedett kora miatt, keressen fel egy nagyon fejlett lelket, és adjon neki valami adományt Ekádasin. A vaisnavák számára azonban ez a parancs azt jelenti, hogy külön erőfeszítést kell tenni a Krsna-tudat, a legnagyobb kincs terjesztésére. Ez az igazi adományozás. A másik fontos gyakorlat még hallani és olvasni minden egyes Ekádasiról, a maga idejében. Ezt Maga az úr Krsna nagyon ajánlja, mert segít elérni a böjt eredményét.

            Ha véletlenül elfelejtenénk megtartani az Ekádasit a megfelelő napon,

megtarthatjuk másnap, Dvádasin, és aztán a böjtöt Trajódasin, a rákövetkező

napon szegjük meg. Ahogyan a védikus szentírások mondják:

ekádasi niphatá csad

ásvádasi paratah szthitá

upárja dvádasim tatra

jadiccshed paramam padam

            „Ha egy személy, aki őszintén arra vágyik, hogy eljusson az Istenség Legfelsőbb Személyisége hajlékába, és elfelejti megtartani az Ekádasit, Dvádasin kell megtartania, mert az Ekádasi átnyúlik a következő napra."

            A hónap világos felének Ekádasiján az Úr Visnu tizenkét szent nevén kell

meditálnunk, az om kesavája namah és a többi mantra éneklésével, amelyeket az

Úr bhaktái rendszeresen elmondanak, amikor tilakával, szent agyaggal jelölik meg

a testüket. A hónap sötét felének Ekádasiján a bhaktának a Legfelsőbb Ur

négykarú kiterjedései és azok teljes részei tizenhat szent nevén kell meditálnia. A

bhakta az om szankarsanája namah, om govindája namah, stb. mantrákat énekelje.

(Lásd Csaitanja-csaritámrta, Madhja-lílá 2Ó,.195-97).

            Minden Ekádasin állandóan az Istenség Legfelsőbb Személyiségén, Sri Krsnán kell meditálnunk, megadva a kellő fontosságot teljes kiterjedéseinek.

Meditálhatunk az Úr hiteles, múrti-formában történő megjelenésein is, amelyek

nyolc változatban léteznek. A Srimad Bhágavatamban (11.27.12) mondja az Úr

Krsna Uddhavának:

saili dáru-maji lauhi

lepjá lekhjá csa szaikati

mano-maji mani-maji

pratimásta-vidhá szmrtá

            „Mondják, hogy az Úr múrti-formája nyolcféleképpen jelenik meg - kő, fa, fém, föld, festék, homok, az elme vagy ékszerek."

            Ha az Ekádasin csillagászatilag egybeesik Dasamival, a hónap felének tizedik napjával, nem kell böjtölni, de ha Dvádasival, a tizenkettedik nappal egyik egybe. akkor tiszta Ekádasinak vagy Mahádvádasinak hívják, és akkor be kell tartani. A védikus civilizációban szokás szerint a Mahádvádasit is Ekádasinak nevezik.

            Miután gondosan, a szabályok és előírások követésével megtartottuk a böjtöt Ekádasin, azt Dvádasin, a napkelte után két és fél órán belül meg kell szegni.

A szentírasok szerint az Ekádasi böjtöt mindenkinek meg kell tartania, aki öt

évesnél idősebb. Azt is minden ácsárja ajánlja, hogy a négy társadalmi és lelki

rend valamennyi tagja tartsa meg az Ekádasit teljes hittel és szigorúan, hogy

eljusson Sri Krsna lelki hajlékába. A férjes asszonyok számára azonban ez az

utasítás:

pahó dzsirati já nári

lívászja vrtam ácsaret

ájitsam karate bhartur

narakam csalva gaccshati

„Annak az asszonynak, akinek még él a férje, tőle kell engedélyt kérnie a böjtök tartásához. Ha ezt elmulasztja, megrövidíti a férje életét és a pokolba küldi." Ezért a férjes asszonynak először meg kell kapnia a férje engedélyét ahhozJiogy böjtöljön Ekádasin.

            Ekádasi reggelén a bhaktának az Istenség Legfelsőbb Személyisége - az Úr Sri Krsna vagy az Úr Ráma - múrtija elé kell járulnia és el kell énekelnie a Purusa-súkta imákat, azzal a verssel kezdve, amelynek első szavai szahaszra-sirsá purusah. Ezután a bhakta ajánlja fel alázatos tiszteletét az Úrnak, és meditáljon, miközben lótuszlábain az om dámodarája namah-t, combjain az om mádhavája namah-t nemi szervein az om kámapataje namah-t, csípőin az om vámanája namah-t, gyomrán az om virvamúrtaje namah-t, a szívén az om gjánagamjája namah-t, torkán az om srikanthája namah-t, karjain az om szahaszrabáhave namah-t, lótusszemein az om paramajogine namah-t, homlokán az om urugájai namah-t, orrán az omnarakedvarája namah-t, haján az om szarvakámadája namaht és a fején az om szahaszrasirsája namah-t énekli.

            Ilyen módon meditáljon az őszinte bhakta az Istenség Legfelsőbb Személyisége, az Úr Sri Krsna ragyogó lelki formáján, és ajánlja fel Neki alázatos tiszteletét. Énekelje dicsőséges neveit - Hare Krsna, Hare Krsna, Krsna, Krsna, Hare, Hare / Hare Ráma, Hare Ráma, Ráma, Ráma, Hare, Hare -játsszon közben különféle hangszereken, de énekeljen csendben is az imaláncán, teljes tisztelettel és vonzódással. Ha lehet, maradjon ébren egész éjjel és ilyen módon magasztalja az Urat.

            Biztos, hogy teljesen elmerül a Krsna-tudatban az a bhakta, aki teljesíti lelki tanítómestere utasításait és ezen a módon tartja meg az Ekádasit - teljes böjtöléssel, éjjel-nappal magasztalva az Urat, szerető odaadással. Dvádasin a bhaktának először a testét kell megtisztítania fürdéssel, aztán a szívét, a mahá-mantra éneklésével. Ezután ízletes ételeket kell főznie az Úr örömére, és azokat nagy odaadással és őszinte imákkal kell felajánlania neki. Miután szétosztotta az ételt a többi bhakta és a bráhmanák között, megszegheti a böjtjét és élvezheti a lakomát.